Az ÉTELÉRZÉKENYSÉG és az ÉTELALLERGIA két különböző betegség!

Ételérzékenység is lehet a puffadás oka

A pattanások, ekcéma, visszatérő fejfájás, hasmenés, székrekedés mögött ételérzékenység is állhat - ám gyakran nem gondolunk erre, mert a tünetek csak 24-48 órával az étel elfogyasztása után jelentkeznek. Miben más, ha valaki a tejfehérjére, mogyoróra, tojásra nem allergiás, hanem csak érzékeny, és hogyan lehet a tüneteket megelőzni?

"Az ételérzékenység - szaknyelven ételintolerancia - és az ételallergia két különböző betegség. A szervezet mindkét esetben ellenanyagot termel, de míg az ételallergiánál a tünetek azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek, az ételintolerancia esetében csak 24-48 órával később, ezért gyakran nem is gyanakodnak rá, hogy az elfogyasztott étel okozta őket, ráadásul ennyi idő után már nehéz is visszakövetkeztetni a konkrét kiváltó okra" - mondja dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus, a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság elnökségi tagja.

Így például, aki allergiás a mogyoróra, annak testén mogyoróvaj-fogyasztás után azonnal vagy néhány órán belül kiütések jelennek meg, hasi panaszai lehetnek, súlyos esetben pedig nehézlégzéssel, nyelvduzzanattal, fulladással járó anafilaxiás sokk is felléphet. Akinek a mogyoróval szemben ételintoleranciája van, annál a tünetek csak 24 óra elteltével lobbannak be. Jellemzően emésztőrendszert érintő panaszokról van szó, mint puffadás, görcsök, hasmenés vagy székrekedés. Az ételintolerancia is kiválthat bőrtüneteket, ám ezek krónikus, azaz tartósan fennálló vagy visszatérő tünetek, mint az ekcéma, pattanás vagy akné.

Alapvető különbség az is az ételallergia és az ételintolerancia között, hogy míg az allergia esetében a tünetek elsődlegesen immunrendszeri eredetűek, ételintolerancia esetén emésztőrendszeri reakciók.

Sokszor csak felnőttkorra válnak zavaróvá a tünetek

Míg az ételallergiát túlnyomórészt felfedezik gyerekkorban, az ételérzékenységet jellemzően csak felnőttkorban diagnosztizálják. "Az ételintolerancia is örökletes. Ha a gyermek mindkét szülőtől hozza a felelős géneket, akkor általában ezt is kimutatják már gyerekkorban, ha csak az egyik szülőtől, akkor jellemzően csak felnőttkorra erősödnek fel a tünetek, és csak akkor diagnosztizálják. Nem ritka az sem, hogy 70 éves korban derül ki a betegség" - mondja dr. Takáts Alajos.

A becslések szerint a lakosság 20-30 százalékának van valamilyen táplálékkal szemben intoleranciája. A legelterjedtebb a gabonafélékkel szembeni érzékenység (ezt nevezzük gluténérzékenységnek, és szokás lisztérzékenységnek is hívni), de gyakori a tejfehérjével (kazeinnel), tojással és zöldségfélékkel (elsősorban a szójával, rizzsel, burgonyával, paradicsommal, ananásszal és a narancsfélékkel) szembeni érzékenység is.

"Nem csak tehéntejjel, hanem juh- és kecsketejjel szemben is mutattunk már ki intoleranciát. Ugyancsak gyakori az olajos magvakkal szembeni érzékenység is. A földimogyoró mellett a kesudió vagy a kóladió is gyakran vált ki tünetek" - mondja a gasztroenterológus.

Nincs ellenszer

"Az ételintoleranciát nem lehet megelőzni, az egyetlen megoldás, ha elhagyjuk az étrendből a reakciót okozó ételt. Ez azért is szükséges, mert az emésztőrendszeri tünetek egyéb felszívódási zavarokat is okozhatnak. Ha azonban valaki elhagyja a kérdéses ételt, 2-3 hónap alatt a másodlagos tünetek, mint a fogyás, puffadás, hasmenés, székrekedés, fejfájás, bőrtünetek, teljesen elmúlhatnak" - tanácsolja dr. Takáts Alajos.

Annak, hogy az ételérzékenység gyakoriságáról csak becslések vannak, az is oka, hogy sokan még a fájdalmas tüneteket is inkább elviselik, de nem fordulnak orvoshoz. Pedig ha kiszűrnék a reakciót okozó ételt, és azt az illető egy életre elhagyná az étrendjéből, a tünetek nagy valószínűséggel elmúlnának, azonban fontos tudni, hogy ha újból eszünk belőle, a tünetek visszatérnek.

Forrás: origo.hu